A mértékletesség lényege vágyaink és kívánságaink megfelelő és visszafogott érvényesítése. A mérték érzékelése és megtartása az ősi keleti és nyugati kultúra által is nagyra értékelt erény.

Önkontroll. Önkontrollal rendelkező személyeknek nem okoz nehézséget visszafognia vágyait, szükségleteit és indulatait. Nem elég elméletben tudnunk, hogy mi a helyénvaló, viselkednünk is ennek megfelelően kell. Az önkontroll azonban nem mértéktelen, nem önsanyargatás, nem jelenti azt, hogy elhatározásunkat saját kárunk árán is véghezvisszük. Az önkontroll társul a kitartással, a bátorsággal. Az önkontroll nem mértéktelen. Ellentéte az akaratgyengeség, a képtelenség arra, hogy gondolatainkat, érzéseinket, ösztöneinket irányítsuk.

Megfontoltság. Óvatosságot, körültekintést jelent azt, hogy mielőtt cselekszünk (szóban vagy tettben) meggondoljuk cselekedetünk következményét. A megfontolt ember kerüli a veszélyhelyzeteket, a bizonytalan kimenetelű körülményeket. A megfontolt személyek általában hosszú távra terveznek és távlati sikereik érdekében képesek rövid távú céljaikat háttérbe szorítani. A megfontolt emberek türelmesek, kiegyensúlyozottak.

Alázatosság. Az alázatosság szerénységet is jelent egyben, azt hogy nem keressük a feltűnést, azt, hogy másoknál különlegesebbnek tartsanak. Nem igényli a reflektorfényt, jobban szereti ha teljesítményei önmagukért beszélnek. Az alázatos emberek nem önmagunkat képzelik a világ közepének, a mindennapi történések jelentőségét nem ahhoz mérik, hogy ez mennyire megfelelő nekik.